Ma 2020. február 21. péntek, Eleonóra napja van. Sok boldogságot!

Könyvajánló – - felnőtteknek

 
 
Gary D. Chapman – Arlene Pellicane: Netfüggő gyerekek
 
A neves amerikai lelkész, házassággondozó, Gary D. Chapman és a szintén keresztény szemléletű életmód tanácsadó, újságíró Arlene Pellicane közös kötete a digitális nemzedék szüleinek kíván segítséget nyújtani. Egy átlagos amerikai fiatal ugyanis heti ötvenhárom órát tölt médiaeszközökkel (tévével, videojátékokkal, számítógép előtt), sokkal többet, mint a szüleivel vagy a társaival. Így azonban sok fiatal nem tudja kellően elsajátítani a társas készségeket, amelyek az életben való érvényesüléshez elengedhetetlenek. A szülők egy része ebben nem lát problémát - az ő figyelmüket is fel kívánják hívni a szerzők arra, hogyan teremthető egyensúly a virtuális és a valódi kapcsolatok között. Az előszóban is kifejtik: nem technikaellenesek. A technika ugyanis életünk része, és meg vannak róla győződve, hogy pozitív használata kapcsolataink javára válik. Nem mindegy azonban, hol vannak a határok. Számos gyakorlati példán és friss kutatási eredményeken keresztül mutatják be, mit tehetnek a szülők azért, hogy gyermekük társas lénnyé váljon, és hogy a technológia ne szétzilálja, hanem összekovácsolja a családot. Segítenek a reális időkorlát megtalálásában, a tudatos képernyőhasználat megtanításában, a képernyőidő közös családi időtöltéssel való helyettesítésében, a társas készségek elsajátításának segítésében vagy éppen abban, milyen fontos a szülő, mint minta képernyőhasználata.

 
 
Spiró György: Kémjelentés
 
A kötetben helyet kapott megjelenő írások (összesen harmincegy novella) az író "kémjelentései" a mai magyar, illetve közép-európai társadalom állapotáról. A sajátos hangulatú elbeszélések leginkább valamiféle közép-európai posztszocialista közérzetet sugároznak, visszatérő motívum az évtizedekkel későbbi, megváltozott viszonyok közti találkozás. A gyakori egyes szám első személyű narráció a személyes élményközösségbe szinte bevonja az olvasót. Az egyik történetben a narrátor szinte visszavedlik azzá a félénk kisfiúvá, akinek szülei egy őszi éjszakán a csehszlovák határ mellé vitték "éjszakai autózásra", hogy a koncepciós persorozatban kiszemelt csehszlovák "spanyolos" elvtársakkal találkozzanak. Egy magyar szakembert kémkedés vádjával megalázó módon kiutasítanak az országból, majd már a rendszerváltás után személyesen találkozik azzal a megélhetésből kisebbségi férfivel, aki annak idején feljelentette, de olvashatunk egyfelvonásos drámához hasonló jelenetsort arról, hogyan várakoznak az orvosi rendelőben a magyarok, a lengyelek és a csehek. Az éles szemű írások lecsupaszított emberi helyzeteket tárnak - az egész társadalmunkat érintő éles korkritikától nem idegenkedő olvasók elé.
 
Lackfi János: Milyenek még a magyarok?
 
Lackfi János játékos, ironikus nemzetkarakterológiája és "közérzeti krónikája", a Milyenek a magyarok? nagy sikert aratott, és most itt a folytatás. A szerző újabb humoros karcolatok formájában igyekszik megválaszolni a klasszikus kérdést: "Mi a magyar?". Megtudhatjuk, hogyan mondják meg a magyarok a "tuti"-t akkor is, ha senki nem kíváncsi rá, azt, hogy végtelen mennyiségben képesek disznó vicceket, anyós-, rendőr- és zsidóvicceket mesélni, hegyeknek hívni a dombjaikat és tengernek nevezni a legnagyobb tavukat. Arra keresi a választ, hogy vajon a magyarok miért csak a vesztes csatákat ünneplik, hogyan utaznak halált megvető bátorsággal a villamos ütközőjén, tudnak-e úszni a betonban, milyen a magyarok "tündibündi" nyelve, vagy hogy miért a "mi lett volna, ha" a magyarok kedvenc történelmi társasjátéka.
 



Bemutatkozás | Online katalógus | Aktuális | Könyvajánló | Folyóiratok | Linkgyűjtemény | Könyvtárak | Galéria | Kötelező olvasmányok | Alapdokumentumok | "Könyvtári kisokos"
weboldal tervezés: IRQ